Éltető vizünk

ÉLET= VÍZ 

Víz nélkül az élet nem létezik itt a Földön .

Sem a természet ,de mi emberek sem.Víz nélkül egy ember néhány napig bírja ki ,de ennivaló nélkül egy hónapnál is életben tud maradni. Az emberi szervezet  70% víz.

Földünk felületét 71% borítja víz, ebből csak 2,5% -a édesvíz , a többi sósvíz (tenger, óceán). A Földön bőségesen van víz az egész emberiség számára ,csak egyenlőtlen elosztásban. A világon sok országot sújt aszály és víz hiány ami éhínséghez , pusztuláshoz vezet.

A víz a természetben örök körforgásban van, három halmazállapotban  (jég, víz, pára) van jelen.

A vizet  sokféle módon tudjuk hasznosítani :

• Ivóvízellátás: Az ivóvíz emberi fogyasztásra alkalmas, melynek meg kell felelnie a szabályoknak. A közfogyasztású ivóvizek vizsgálatát és ellenőrzését Magyarországon az Országos Közegészségügyi Intézet, valamint a helyi Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) végzik.

A közegészségügyi előírások a főzésre, mosogatásra, testi tisztálkodásra szolgáló víztől ugyanazokat a tulajdonságokat követelik meg, mint az ivóvíztől.

– Színtelen, átlátszó:

a vasoxihidrát vörösessé, az algák zöldessé, a tőzeges talaj sárgássá festi, míg az algák, baktériumok, agyag, és homok zavarossá tehetik a vizet.

– Szagtalan:

A kénhidrogén, klór, klórfenolok, szerves anyagok, gyári termékek és gázok élvezhetetlenné, nagyobb mértékben az egészségre is károssá tehetik a vizet.

– Kellemes ízű:

A tőzeges talajból származó vizek úgynevezett mocsárízzel, a magnéziumsók keserű, salétromsavas sók édes, a kloridok sós, a vas tintaízű vizet eredményeznek.

– Kellemes hőfokú legyen:

A legjobb a 10-14 °C-os ivóvíz.

– Ne legyen sem túl lágy, sem túl kemény:

A víz keménységét a benne oldott kalcium, és magnéziumsók adják.

– Ne tartalmazzon az egészségre ártalmas szennyező, fertőző anyagokat.

• Gyógyvízek , gyógyfürdők:

1, Gyógyvíz az olyan természetes ásványvíz, amelynek bizonyított gyógyhatása van.

2. A gyógyvíz elnevezés használatának engedélyezése szempontjából

a) külsőleg történő (fürdővízkénti) felhasználásban gyógyvíz az a víz, amely megfelel a külsőleg történő felhasználású ásványvíz követelményeinek, továbbá a természetes ásványi anyagok (kőzetek) vízzel történő kilúgozása során keletkező, oldott ásványianyag-tartalma, kémiai jellege állandó, egészségkárosító anyagokat nem tartalmaz;

b) belsőleg történő (ivási, palackozási, inhalálási célú) felhasználásban gyógyvíz az a víz, amely ba) megfelel az ásványvíz követelményeinek, és bb) fogyasztási előírások betartása mellett iható vagy inhalálásra alkalmas, és

c) ilyen felhasználásban bizonyított gyógyhatása van.

• Mezőgazdasági vízhasználatok(öntözés, állattartás, halgazdálkodás) 
• Ipari vízhasználat
• Szállítás a vízen
• Víz hasznosítása energiatermelésre: A víz energiatermelésre is felhasználható. A vízenergia több féle módon hasznosítható. A folyók gravitációs esését egy helyre koncentrálják duzzasztógáttal, vagy malomárokkal. Ezen a helyen turbina vagy vízkerék segítségével generátort, malmot vagy más gépet hajtanak meg, hogy elektromos áramot fejlesszenek, vagy mechanikai munkát végezzenek.

A Föld ivóvízkészletét csökkenti a népességrobbanás, a víz pocsékolása és elszennyezése. A Föld egyes részein nagy probléma az ivóvízhiány 2006-ban a mezőgazdaság használta fel a globális vízfogyasztás mintegy 80%-át. Egyes források szerint 2025-re az emberiség 66%-ának nem lesz elegendő jó ivóvize.

Magyarország nincs olyan jó helyzetben ,hogy azt mondják rólunk vízkészleteinket tekintve nagyhatalom lennénk.

Ezt egy könnyen összetéveszthető, de téves mutatóra hivatkozva állapították meg, az országon átfolyó vizek ugyanis nem tekinthetők a nemzeti vízkincs részeinek, miközben azok teszik ki a megújuló vízkészleteink 95 százalékát.

Ezt figyelembe véve a térség és egész Európa élvonalából hirtelen a kontinens legvízhiányosabb országai közé kerülünk. 

Itthon nem gond jó minőségű édesvízhez jutni, de egyre több uniós országban lesz fenntarthatatlan a vízgazdálkodás.

Magyarország területének kétharmadát 2002-ben és 2003-ban is szárazság sújtotta. Ám nemcsak itthon volt erős szárazság hét és nyolc évvel ezelőtt: ugyanez volt tapasztalható Romániában (Erdély nagy részén és a Dunától északra fekvő Baragan-síkságon), egész Olasz- és Spanyolországban, Portugáliában és Dél-Franciaországban is. A 2003-as szárazság egész Európát – 100 millió embert – sújtotta a Balti-tengertől délre. Nagy-Britanniában, Nyugat-Franciaországban és Portugáliában 2005-ben volt igen kevés csapadék. Az utóbbi harminc év aszályai miatt bekövetkezett károkat összesen 300 milliárd euróra becsülik Európában.

Az aszályos időszakok eközben árhullámokkal váltakoznak. A klímaváltozás jeleit mutató, fokozatosan szélsőségesebbé váló időjárás megterheli az uniós országok vízkészletét. A víz iránti igényt az ipar fejlődése és a turizmus terjedése egyaránt fokozza. Ha minden a jelenlegi trendek szerint alakul a jövőben is (ez az ún. “business as usual” forgatókönyv), akkor a közszolgáltatók, az ipar és a mezőgazdaság vízigénye 16%-kal nő meg 2030-ra az Európai Unióban.

Felhasznált források: http://enfo.agt.bme.hu/drupal/node/6090

http://www.origo.hu/idojaras/20101221-ivoviz-edesviz-vizhiany-infografika-nem-fenyegeti-vizhiany-magyarorszagot.html

https://qubit.hu/2018/04/05/ontsunk-tiszta-vizet-a-poharba-magyarorszag-nem-viznagyhatalom