Egyéb - mindennapi történetek

1.0Életmód Tudatosanhttps://eletmodtudatosan.cafeblog.huBerikahttps://eletmodtudatosan.cafeblog.hu/author/berika-2/Egyéb - mindennapi történetekAz egyéb oldalakon, mindennapi történéseket szeretnék megosztani veletek. Ugyan ezeknek nem sok köze van a tudatos életmódhoz, de az éltemódhoz - élethez és a tudatossághoz igen Például ezt a történetett. Az eljén van egy utalás a nénire, a facebookon .osztottam meg azt a történetett és most ezt is, azért így van írva a bevezető szöveg. Mostanában, többször elgondolkodom, az embereken, hogy mennyire közömbösek. Vajon mi lehet az oka ennek? Szerintetek? Nemrégen, megosztottam veletek, hogy egy néni a jeges, havas úton hiába kért segítséget, mindenki elment mellette, sőt egy hölgy még mondta is neki, hogy ő nem ér rá, hogy odanyújtsa a kezét, azért hogy a nyolcvanon felüli néni biztonságosan lelépjen a járdára. A mostani eset is hasonló. <img class="size-medium wp-image-93 aligncenter" src="https://eletmodtudatosan.cafeblog.hu/files/2017/02/bot-225x300.jpg" alt="fehérbot" width="225" height="300" /> A napokban szintén anyósomtól jöttünk hazafelé a párommal, beszélgettünk, így nem nagyon figyeltünk a közlekedőkre. De, mégis érzékeltem, hogy valami szokatlant látok, akkor még nem tudtam, hogy mit. Láttam egy embert, aki tétován lépked, vagy mozog, de nem vettem róla tudomást, még messze voltunk tőle, viszont rengetegen elmentek mellette. Mikor elhaladtunk mellette, megszólat egy hang, csak annyit mondott halkan, hogy „kérem”. Visszafordultam, akkor vettem észre, hogy a tétován mozgó embert látom, és látássérült, fehér botot tart a kezében. Visszaléptem hozzá, hangosan megkérdeztem, „Segíthetek valamiben?” Határozott igen volt a válasz. A hölgy az egyik üzletet kereste, de nem tudta hogyan tud oda eljutni, hol van az üzlet, mert ő nem látja. Mondtam neki, hogy vissza kell menni, mert az üzleten már túlment. Visszakísértem, felsegítetem a sok fémlépcsőn, bekísértem az üzletbe. Szóltam egy eladónak, hogy legyen szíves foglakozni a látássérült vásárlóval. Az eladó rögtön segítségére sietett. A hölgy és az eladó is megköszönte, hogy segítettem bejutni az üzletbe, elköszöntem és folytattuk az utunkat. Nem tartott tovább 5 percnél, amit itt leírtam. Kérdésem, más emberek miért mentek el mellette? Miért nem segítenek egy látássérült embernek se, ha látják, vagy még jelzi is, mint ez a hölgy, hogy segítségre van szüksége? Miért ennyire érzéketlenek az emberek és miért ennyire közömbösek? Hova tartunk? Milyen irányba és ez hova fog ez a viselkedés vezetni?rich